|
|
|||
| HU | ||||
|
11/07/2013 Ülés |
|
11/07/2013 Ülés |
| Az Autonóm Nőközpont jelen volt az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság 21. ülésén, amelyen megvitatták az Európa Tanácsnak a nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Kormány terjesztett elő. Tanja Ignjatović megdicsérte a tényt, hogy a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy Szerbia az Egyezményt megerősítő első tíz ország közé kerüljön és ily módon megkezdje a törvényszabályozás előmozdítását és a nők elleni erőszak megelőzésére és erőszaktól való védelmére vonatkozó politika fejlesztését. Ugyanakkor, emlékeztette a Bizottság tagjait és tagnőit, az államnak a nemzetközi dokumentummal kapcsolatos fenntartásaira, melyek nem juttatják kifejezésre az állami politika következetességét. Az Autonóm Nőközpont jelen volt az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság 21. ülésén, amelyen megvitatták az Európa Tanácsnak a nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Kormány terjesztett elő. Az ülést Meho Omerović, a Bizottság elnöke vezette. Stana Božović, államtitkár a Munka- Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztériumban a Kormány nevében megindokolta az Európa Tanácsnak a nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatot, a jelenség elterjedésére utaló adatokat közölt, majd rámutatott, hogy hatékony, mindent átfogó és koordinált választ követel meg az államtól. Meho Omerović, az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság elnöke először a civil társadalmak képviselőinek adott szót. Tanja Ignjatović, az Autonóm Nőközpont nevében megdicsérte a tényt hogy a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy Szerbia az Egyezményt megerősítő első tíz ország közé kerüljön és ily módon megkezdje a törvényszabályozás előmozdítását és a nők elleni erőszak megelőzésére és erőszaktól való védelmére vonatkozó politika fejlesztését. Ugyanakkor, emlékeztette a Bizottság tagjait és tagnőit, az államnak a nemzetközi dokumentummal kapcsolatos fenntartásaira, melyek nem juttatják kifejezésre az állami politika következetességét. Ugyanis, a Szerb Köztársaságnak fenntartása volt az Egyezmény aláírása során (2012. április 4-én). A mostani Munka- Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy továbbra is kitart a fenntartása mellett. Az egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslat 3. szakaszában áll: |
| „A Szerb Köztársaság fenntartja azon jogát, hogy ne alkalmazza az Egyezmény 30. szakaszának 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket, valamint a 44. szakasz 1. bekezdése e) pontja és 3. és 4. bekezdésének rendelkezéseit, amíg össze nem hangolja a belső büntető törvényalkotást az Egyezmény említett rendelkezéseivel.” Tanja Ignjatović emlékeztetett, hogy a Szerb Köztársaság nem volt fenntartással a teljes egészében azonos tartalmú szakaszra, amely a gyermekekkel való szexuális visszaéléstől és szexuális bántalmazástól való védelemről szóló egyezményben a hatáskörökre vonatkozik (25. sz. 1e bekezdés), ez az Egyezmény 2010-ben került elfogadásra. Ez pozitív döntés, ám a büntető törvényalkotás akkor sem volt összehangolva ezen Egyezménnyel, és az államnak nem volt fenntartása, tehát felvetődik a kérdés miért van fenntartása a nők erőszaktól való védelméről szóló egyezmény azonos tartalmú szakaszára. A másik fenntartás arra a szakaszra vonatkozik, amely kapcsolatban van a megfelelő állami térítéssel, amely a súlyos testi sérülést elszenvedett személyeknek jár, vagy azon személyeknek, akik egészségére súlyos következményeket hagyott az elszenvedett erőszak, Azon tény mellett, hogy az állam évek során nem mutat készséget, hogy szembesüljön a partnerük, vagy rokonuk által meggyilkolt nők problémájával, hogy idén megnövekedett a meggyilkolt nők száma, a súlyos sérülésekről pedig nincsenek adataink a megbízhatatlan nyilvántartás miatt, az állam, azzal, hogy nem vállalja a felelősséget a kártérítésért, lehetővé teszi a rendszerbeli intézmények számára, hogy ne tegyék meg megfelelő intézkedéseket az erőszak áldozatainak védelmére. Tanja Ignjatović javasolta, hogy az Egyezményben használt terminusok fordítását össze kell hangolni az egyéb nemzetközi dokumentumokban való fordítással. Például, a “due diligence” szabványt ebben az Egyezményben „teljes odafigyelés”-ként fordították, viszont a gyermekekkel való szexuális visszaélésről és szexuális bántalmazásáról szóló hivatkozott egyezményben ugyanezt a terminus „kellő figyelem”-ként fordították le, ami e terminus szokásos hivatalos fordítása egyéb dokumentumokban. A továbbiakban Tanja Ignjatović tájékoztatta a Bizottság tagnőit és tagjait, hogy az Autonóm Nőközpont azon regionális projekt letéteményese, amelynek célkitűzése, hogy hozzájáruljon az Európa Tanács nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezményének promóciójához és alkalmazásához, majd reményét fejezte ki, hogy aktívan bekapcsolódik az ezzel kapcsolatosan megrendezendő kampányba. A civil társaságok egyéb képviselőinek és az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság tagjainak beszámolóját követően, a Bizottság elnöke szavazásra tette a törvényjavaslatot. |
| Az Autonóm Nőközpont jelen volt az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság 21. ülésén, amelyen megvitatták az Európa Tanácsnak a nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Kormány terjesztett elő. Tanja Ignjatović megdicsérte a tényt, hogy a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy Szerbia az Egyezményt megerősítő első tíz ország közé kerüljön és ily módon megkezdje a törvényszabályozás előmozdítását és a nők elleni erőszak megelőzésére és erőszaktól való védelmére vonatkozó politika fejlesztését. Ugyanakkor, emlékeztette a Bizottság tagjait és tagnőit, az államnak a nemzetközi dokumentummal kapcsolatos fenntartásaira, melyek nem juttatják kifejezésre az állami politika következetességét. Az Autonóm Nőközpont jelen volt az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság 21. ülésén, amelyen megvitatták az Európa Tanácsnak a nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Kormány terjesztett elő. Az ülést Meho Omerović, a Bizottság elnöke vezette. Stana Božović, államtitkár a Munka- Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztériumban a Kormány nevében megindokolta az Európa Tanácsnak a nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatot, a jelenség elterjedésére utaló adatokat közölt, majd rámutatott, hogy hatékony, mindent átfogó és koordinált választ követel meg az államtól. Meho Omerović, az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság elnöke először a civil társadalmak képviselőinek adott szót. Tanja Ignjatović, az Autonóm Nőközpont nevében megdicsérte a tényt hogy a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy Szerbia az Egyezményt megerősítő első tíz ország közé kerüljön és ily módon megkezdje a törvényszabályozás előmozdítását és a nők elleni erőszak megelőzésére és erőszaktól való védelmére vonatkozó politika fejlesztését. Ugyanakkor, emlékeztette a Bizottság tagjait és tagnőit, az államnak a nemzetközi dokumentummal kapcsolatos fenntartásaira, melyek nem juttatják kifejezésre az állami politika következetességét. Ugyanis, a Szerb Köztársaságnak fenntartása volt az Egyezmény aláírása során (2012. április 4-én). A mostani Munka- Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy továbbra is kitart a fenntartása mellett. Az egyezmény megerősítésére vonatkozó törvényjavaslat 3. szakaszában áll: „A Szerb Köztársaság fenntartja azon jogát, hogy ne alkalmazza az Egyezmény 30. szakaszának 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket, valamint a 44. szakasz 1. bekezdése e) pontja és 3. és 4. bekezdésének rendelkezéseit, amíg össze nem hangolja a belső büntető törvényalkotást az Egyezmény említett rendelkezéseivel.” Tanja Ignjatović emlékeztetett, hogy a Szerb Köztársaság nem volt fenntartással a teljes egészében azonos tartalmú szakaszra, amely a gyermekekkel való szexuális visszaéléstől és szexuális bántalmazástól való védelemről szóló egyezményben a hatáskörökre vonatkozik (25. sz. 1e bekezdés), ez az Egyezmény 2010-ben került elfogadásra. Ez pozitív döntés, ám a büntető törvényalkotás akkor sem volt összehangolva ezen Egyezménnyel, és az államnak nem volt fenntartása, tehát felvetődik a kérdés miért van fenntartása a nők erőszaktól való védelméről szóló egyezmény azonos tartalmú szakaszára. A másik fenntartás arra a szakaszra vonatkozik, amely kapcsolatban van a megfelelő állami térítéssel, amely a súlyos testi sérülést elszenvedett személyeknek jár, vagy azon személyeknek, akik egészségére súlyos következményeket hagyott az elszenvedett erőszak, Azon tény mellett, hogy az állam évek során nem mutat készséget, hogy szembesüljön a partnerük, vagy rokonuk által meggyilkolt nők problémájával, hogy idén megnövekedett a meggyilkolt nők száma, a súlyos sérülésekről pedig nincsenek adataink a megbízhatatlan nyilvántartás miatt, az állam, azzal, hogy nem vállalja a felelősséget a kártérítésért, lehetővé teszi a rendszerbeli intézmények számára, hogy ne tegyék meg megfelelő intézkedéseket az erőszak áldozatainak védelmére. Tanja Ignjatović javasolta, hogy az Egyezményben használt terminusok fordítását össze kell hangolni az egyéb nemzetközi dokumentumokban való fordítással. Például, a “due diligence” szabványt ebben az Egyezményben „teljes odafigyelés”-ként fordították, viszont a gyermekekkel való szexuális visszaélésről és szexuális bántalmazásáról szóló hivatkozott egyezményben ugyanezt a terminus „kellő figyelem”-ként fordították le, ami e terminus szokásos hivatalos fordítása egyéb dokumentumokban. A továbbiakban Tanja Ignjatović tájékoztatta a Bizottság tagnőit és tagjait, hogy az Autonóm Nőközpont azon regionális projekt letéteményese, amelynek célkitűzése, hogy hozzájáruljon az Európa Tanács nők ellen irányuló és a családon belüli erőszakról szóló egyezményének promóciójához és alkalmazásához, majd reményét fejezte ki, hogy aktívan bekapcsolódik az ezzel kapcsolatosan megrendezendő kampányba. A civil társaságok egyéb képviselőinek és az Emberi és Kisebbségi Jogokkal és Nemi Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság tagjainak beszámolóját követően, a Bizottság elnöke szavazásra tette a törvényjavaslatot. |
| SHARE: |
|
|
|
|
|
| Kampány támogatói: | ||
|
||
| The contents of the website are the sole responsibility of Autonomous Women’s Center and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union. | ||
| Kampány támogatói: | ||
|
|
||
| The contents of the website are the sole responsibility of Autonomous Women’s Center and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union. | ||
