Az Autonóm Nőközpont megküldte a Munka-, Foglalkoztatási, Harcos- és Szociálisügyi Minisztériumnak, illetve a gyermekes családoknak nyújtandó pénztámogatásról szóló törvényt kidolgozó munkacsoportnak a törvénytervezetre tett általános és külön kommentárjait.

A legnagyobb mértékű módosítást a szülési szabadság idejére elszámolt térítések elszámolásának módja szenvedi el, amivel csökkentik a költségvetési kiadásokat. A törvénytervezet nem irányoz elő térítést a munkanélküli kismamák számára, annak ellenére, hogy erre nyilvánvalóan szükség van. Az előterjesztő indoklása szerint, amely a jelenlegi törvény rendelkezéseivel való visszaélésre utal, a javasolt módisítások motívumaként tarthatatlanok, mert nem utalnak arra, hogy mi alapján kerültek megállapításra a visszaélések az eljárás során, sem arra, hogy hányszor fordultak elő az érvényesített jogok az összesen megvalósított jogokhoz viszonyítva.

A törvénytervezet hátrányos helyzebe hozza az önálló tevékenységet folytató nőket, hiszen egyenlőtlen helyzetbe hozza őket a harmadik és mindegyik következő gyermek gondozására vonatkozó szabadság időtartamára vonatkozóan, a gyermek gondozás utáni térítés, valamint a térítésre való jog megszűnését illetően.

Az Autonóm Nőközpont hiszi, hogy az illetékes minisztérium, illetve munkacsoport kellő figyelemmel vitatja meg a mellékelt kommentárokat.

Az Autonóm Nőközpont megküldte a Munka-, Foglalkoztatási, Harcos- és Szociálisügyi Minisztériumnak, illetve a gyermekes családoknak nyújtandó pénztámogatásról szóló törvényt kidolgozó munkacsoportnak a törvénytervezetre tett általános és külön kommentárjait.

A legnagyobb mértékű módosítást a szülési szabadság idejére elszámolt térítések elszámolásának módja szenvedi el, amivel csökkentik a költségvetési kiadásokat. A törvénytervezet nem irányoz elő térítést a munkanélküli kismamák számára, annak ellenére, hogy erre nyilvánvalóan szükség van. Az előterjesztő indoklása szerint, amely a jelenlegi törvény rendelkezéseivel való visszaélésre utal, a javasolt módisítások motívumaként tarthatatlanok, mert nem utalnak arra, hogy mi alapján kerültek megállapításra a visszaélések az eljárás során, sem arra, hogy hányszor fordultak elő az érvényesített jogok az összesen megvalósított jogokhoz viszonyítva.

A törvénytervezet hátrányos helyzebe hozza az önálló tevékenységet folytató nőket, hiszen egyenlőtlen helyzetbe hozza őket a harmadik és mindegyik következő gyermek gondozására vonatkozó szabadság időtartamára vonatkozóan, a gyermek gondozás utáni térítés, valamint a térítésre való jog megszűnését illetően.
Különösen gondbaejtő a tény, hogy a szimbolikus összegre csökkentett családi pótlék kifizetését a gyermek rendszeres iskolába járásához kötik (az iskolás korú gyermekekre vonatkozóan), ami megerősíti a biológiai családokban élő gyermekek szisztematikus hátrányos megkülönböztetésének létezését. A minisztérium előírja, hogy a nevelőcsaládban lévő gyermek költségeire 16.000,00 dinárt fizetnek. Ahelyett, hogy a legszegényebb családokat (különös ideiglenes intézkedés) arra motiválják, hogy a családi pótlék növelésével gyermekeiket rendszeresen küldjék iskolába, különösen a középiskolásokat, olyan intézkedés alkalmazását javasolták, amely azt idézi elő, hogy a szegény gyermekek még szegényebbek és sebezhetőbbek legyenek, távlat nélkül, hogy kikerülhessenek „a szegénység bűvös köréből“.

Az Autonóm Nőközpont hiszi, hogy az illetékes minisztérium, illetve munkacsoport kellő figyelemmel vitatja meg a mellékelt kommentárokat.